Jézus - Hang - evangéliumok - Szűz Mária - Medjugorje



ÉGI BÉKE A FÖLDÖN


Főoldal
Abszolút Első
Advent
Boldogság
Párbeszédima
Szerelem
Utolsó idők

Intelligens tervezés

Pilatus levele Jézusról
Mahátma Gandhi élete

Beszélgetések Jézussal



Beszélgetések Jézussal
evangéliumi magyarázatok


"Az az ember boldog,
akinek a szíve
egy ütemre dobog Jézuséval"

                (A Hang: 1/46)

Út a Boldogsághoz

A királyi menyegző
Mt 22;1-14, Lk 14;1624

Amikor az Úr Jézus befejezte a gonosz szőlőmunkásokról szóló példabeszédét, tovább folytatta a tanítását, és újból és újból figyelmezteti az írástudókat arra, hogy mennyire tévesen fogják fel a kapcsolatukat Istennel.
Szövetségkötésnél, úgy mint egy házasságnál, nagyon fontos az, hogy mind a két fél hűséges legyen, nagyon szeresse és tisztelje a másikat, és ezt a menyegzővel megkoronázzák.

A Mennyei Atya már régen elkészítette a menyegzőt, és arra várt, hogy Izrael népe kimutassa az Isten iránt való hűségét, és be tudjon már végre menni - mint meghívott - a menyegzőre, amire századokon át készülniük kellett volna. De nem vették komolyan az Istennel kötött szövetséget. A világi dolgok érdeklik őket, ezzel vannak elfoglalva. Ez tölti ki minden idejüket.
Egyik kifogás a másik után. Pedig hányszor érték már őket sorscsapások, és még mindig nem figyelnek a jelekre.
Főleg a nép vezetői azok, akik nem akarják ezt a meghívást. Kibújnak alóla.

A próféták bántalmazása és megölése után a király már látja, hogy ebből a népből nem sokan jutnak el a menyegzőre, és most már a vőlegényt küldi el személyesen hozzájuk. A meghívás még mindig áll.
Most már személyesen Maga az Isten hívja őket megtérésre.

De most is csak a szegényeknek, és azoknak, akik bűnösnek ismerték el magukat, nyitott a szíve az Istenre.
Ők nem úgy vannak, mint az elvakult írástudók, akik végtelen gazdagságukat nem szívesen áldozzák fel az Isten Országáért.
A bűnösök és a szegények között az Ige hirdetése meghallgatásra talál. Nekik nincs vesztenivalójuk azzal, hogy mindent elhagynak Isten Országáért.
De még közöttük is van olyan, aki nem várja az Istent, aki nem öltötte fel lelke lakodalmas ruháját.

Már nincs alkalom arra, hogy bármit tömegesen tegyenek, mint régen, amikor az egész nép egyszerre tudta le a bűnbánatot azzal, hogy a bakot bűneikkel terhelten kizavarták a pusztába.

Most már egyénenként kell felvállalni az Istent.

Most már mindenkinek egyénileg kell vállalnia a felelősséget önmagáért.

Tömegesen nem lehet üdvözülni, nem lehet besurranni a menyegzőre, mint nép, akik állandóan a szövetségre hivatkoztak.

Még mindig mindenki hivatalos, de igen kevesen vannak azok, akik az Istent választották. Ezen kevesek közé tartozik a tanítványok kicsiny csapata.

Lukácsnál a példabeszéd kibővül azzal, hogy még ezek után is, még mindig van hely Isten Országában.
Az Isten meghívása most már továbbterjedt a zsidó nép környezetén túl, a mezsgyéken és sövényeken túlra, amik jelezték a zsidó városok határait. Már azokra is kiterjed a meghívás, akik pogányoknak számítottak a zsidó nép szemében.
Ha ők bűnbánatot tartanak és megtérnek, ugyanolyan hivatalosak.

Most már mindenkit vár az Isten, de a vacsorát csak az kóstolhatja meg, aki saját maga is az Istent választotta. Vagyis, aki az Úr Jézus mellett döntött, és nem a világi dolgok kötik le.

Utóirat: Az Úr Jézus előre látta, hogy kereszthalálával - abban a pillanatban, mikor meghal a kereszten - egy időben nyit is a világ felé.
Magához vonz mindenkit - mindeneket, belülről, a Szentlélek által. Ezt illusztrálja a kettéhasadt kárpit.
Már nincs többé elzárva az Isten egy szentélyben!

Isten senki számára nincs kisajátítva alanyi jogon! Most már mindenkié!

Most már lehetőség van arra, hogy Istennek a világban szétszórt gyermekei "egybegyűjtessenek" (Jn 11;52).

     "és én, ha felemeltetem e földről,
      mindeneket magamhoz vonzok." (Jn 12;32)

Lejegyezte: Lóky Valéria

Budapest, 2011. 03 23.


Szerkesztő: Nagy Péter
06-30-202 5553
info@web-hang.hu
http://web-hang.hu